Sokszor írtam már arról, hogy mennyire fontos az, hogy mi zajlik a fejedben. Milyen beszélgetések, monológok és gondolatok.
Az elméd minden pillanatban figyel, jegyzetel és hallja azt is amit mondasz. Pont ezért ugyanilyen fontos az, hogy mit mondasz másoknak, hiszen nem csak, hogy mondod, de hallod is a saját hangod és szavaid. Az elméd pedig figyel.
Hiába próbálsz szépre gondolni néha, ha a nap többi részében arról beszélsz, hogy ez fáj vagy épp az. Felesleges erő pocsékolás szépre gondolni, ha egész nap arról beszélsz, hogy lekésted a buszt vagy az eső miatt panaszkodsz, esetleg a kormányt szidod és a politikai helyzetet, a gyerekeiddel perelsz, elégedetlenkedsz, morogsz és panaszkodsz.
Ez egy borzalmas negatív felhő amit cipelsz magaddal. Ha ezekről beszélgetsz és ezekhez hasonlóak a központi témáid akkor csak áltatod magad, hogy „próbálok pozitív lenni”. Ezeket a szavakat hallod te is, hallja az elméd is és a szavak többet nyomnak a latba mint a gondolatok. Hiába gondolsz jóra ha a rosszat mondod ha csak a panaszt hajtogatod és a fájdalomról beszélsz azzal ellent mondasz önmagadnak és egyik lábaddal gáncsolod ki a másikat.
Mindig a gondolat az első és abból születnek meg a cselekedetek. Ha te szépre gondolsz, de közben a gondokról beszélsz akkor az fog többet nyomni a latba, hiszen a beszéd az fizikai megnyilvánulásra (hanghullámra) váltott gondolat. Nem is beszélve a belső zavarról amit magadnak okozol, hiszen „így” gondolod de „amúgy” cselekszel. Ezt az ellentmondást érezni fogod.
Ha a te cselekedeteid (ilyen a beszéd is) negatív dolgokról szólnak, akkor az negatív visszacsatolást is fog eredményezni, tehát több panaszkodó, fájdalmas és nem kívánt gondolatot, miközben állsz tétlenül és azt hiszed, hogy „próbálsz szépre gondolni”. A gondolattal kezdődik minden ez igaz, de önmagában nem elég.
Gondolhatod, hogy szereted a párod és érezheted is de ha nem mutatod ki neki akkor elhül a kapcsolat. Gondolhatod hogy majd ebédelsz, ha nem lesz belőle cselekedet akkor bizony éhes maradsz. Gondolhatod, hogy megváltozol és jobb irányba tereled a fejedben futkározó gondolatokat, ha nem teszel érte, nem fog változni.
Nem minden gondolatból lesz valóság, csak azokból amiknek erőt adsz. Adhatsz nekik erőt érzelemmel is, de igazi erő csak azokban a gondolatokban van amiket cselekedetekre is váltasz. Ezért fontos az, hogy a cselekedeteid jelen esetben a beszédtémáid összhangban legyenek a gondolataiddal és vágyaiddal.
Sokszor a beivódott gondolatminták hozzák magukkal a cselekvési mintákat. Ezért van az, hogy nehéz néha szép gondolatokat, célokat találni vagy megváltoztatni a cselekedeteinket és beszédtémáinkat. Egyedül borzalmasan nehéz is tud lenni, hiszen nincs sem egy támpontod „ellenőröd” aki szól hogy letértél az útról, másrészről minden dolog ami körülötted van az a „régi életedhez, gondolkodásodhoz” kapcsol. Érdemes tehát tenni az újért. Fizikailag cselekedni, új rutinokat kialakítani, segítséget kérni, ellenőrzési pontokat beiktatni. Egy rendszerbe foglalt változás mindig hatékonyabb mint egy rendszertelen.
Cselekedj. Változtass. Kérj segítséget ha nem megy. És figyelj miről beszélsz.
